A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.
A munkahelyi stressz egyik jellemző forrása az a világhálóról letölthető rövid képsor, amelyben két egymás mellett ülő, képernyő előtt munkát végző ember próbál koncentrálni az éppen aktuális feladatára. Feszülten figyelik a monitort, megpróbálnak minden egyéb, az összpontosítást zavaró körülményt kizárni, egymásra nem tekintenek, csak mereven néznek előre. Az asztalok érintkezési felületén távirányító fekszik. A távirányító a klíma beállítását szabályozza. A következő pillanatban az egyik munkavállaló megragadja a kapcsolót és állít a klímaberendezés hőfokán. A maga által irányított változást elégedett arckifejezéssel nyugtázza, és ez az elégedettség a székben hátradőlő testtartásában is megmutatkozik. A kapcsoló visszakerül a helyére, de nem élvezheti tovább nyugalmát, mert a másik kéz ragadja meg és működésbe lendül. Most a másik munkavállaló állít a szobahőmérsékleten és hasonló testbeszédet mutatva élvezi az általa kedvezőbbnek tartott klíma hatásait. A mozdulatok azonban ismétlődnek. Rövidülnek az elégedettség pillanatai, a kedvezőbb hőmérsékletben bízó személy egyre kisebb ideig tud nyugodtan dolgozni, a mellette ülő másik munkavállaló egyre gyorsabban reagál a „klímaváltozásra”. A jelenet végén szinte már csak a távirányítóért folytatott „közelharc” látható.
A szabadság célja az évi szokásos hosszabb egybefüggő pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás biztosítása. Ezen időtartam alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól; ha a munkáltató ilyet előír számára a szabadsága alatt (pl. laptopon történő kapcsolattartást, esetleges munkavégzést), akkor az már nem minősül szabadságnak, hanem a szabadság megszakításának szabályait kell alkalmazni. Szabadságra jogosít a munkában töltött idő, továbbá a törvényben felsorolt egyéb időtartamok. A szabadság 20 nap alap-, és különféle jogcímeken járó pótszabadságokból áll. Cikkünkben a munkáltató által a jogosultsági szabályok alapján megállapított évi rendes szabadság kiadását tárgyaljuk, figyelemmel az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény [Módtv.] alapján hatályba lépő változásokra is.
